A dm a kettős lényegesség elve alapján azonosítja a lényeges témákat
A dm-nél a gazdasági, társadalmi és gazdasági témákat a vállalati stratégia részeként vizsgálják. Ennek egyik alapja az ESRS szerinti lényegességi elemzés. A 2023/24-es gazdasági évben átdolgozták a korábban a dm Németország által elkészített lényegességi elemzést – összhangban az Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Szabványok (ESRS) új követelményeivel, és első alkalommal a dm csoport mind a 14 országának bevonásával. A hangsúly ebben a folyamatban az úgynevezett kettős lényegességen van. De mit is jelent ez pontosan – és mely témák állnak a fókuszban ennek kapcsán a dm-nél?
Mit jelent a lényegességi elemzés?
A lényegességi elemzés segít a vállalatoknak azonosítani a releváns gazdasági társadalmi és gazdasági témákat. Olyan témákról van szó, amelyeket az elemzés értékelési kritériumai alapján a vállalat, a környezet vagy a társadalom szempontjából lényegesnek minősítenek. A lényegességi elemzés alapot teremt a stratégiák, célok és intézkedések strukturált továbbfejlesztéséhez, valamint a fenntarthatósági jelentéstételhez.Egyszerű vs. kettős: a lényegességi megközelítések közötti különbség
Egyszerű lényegességi elemzés:Ebben az esetben csak az inside-out perspektívát vizsgálják – vagyis azt, hogy egy vállalat üzleti tevékenysége révén milyen hatással van a környezetre és a társadalomra. Ez a perspektíva hosszú ideig a fenntarthatósági jelentéstétel standard megközelítése volt.
Kettős lényegességi elemzés:
A kibővített megközelítés emellett az outside-in perspektívát is magában foglalja. Ez azt jelenti, hogy a dm azt is elemzi, hogyan hatnak az ökológiai, társadalmi és gazdasági fejlemények magára a vállalatra – például klímakockázatok, szabályozási változások vagy társadalmi átalakulás formájában.
A kettős lényegesség az ESRS egyik központi eleme, és a jövőben számos EU-n belüli vállalat számára kötelező lesz.
Így jár el a kettős lényegességi elemzés során a dm
A 2023/24-es gazdasági évre vonatkozó aktualizált lényegességi elemzéshez a dm többféle részfeladatot végzett el.A saját üzleti terület, valamint a releváns értékláncok vizsgálata:
A saját üzleti területen túl az elemzésbe bevonták az értékláncok releváns upstream és downstream területeit is.
Kvantitatív értékelés:
A hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket ötfokozatú skálán értékelték – a mértékükre, a bekövetkezés valószínűségére, a kiterjedésükre és a visszafordíthatóságukra vonatkozóan.
Minden érintett vállalati terület bevonása:
A folyamatban közvetlenül részt vettek a dm-országok munkatársai, valamint az integritás- és kockázatmenedzsment tagjai.
A stakeholder-eredmények bevonása:
A 2021/22-es gazdasági év felmérésének eredményeit felülvizsgálták és figyelembe vették.
Egyeztetés a könyvvizsgálattal:
A végső jóváhagyásra az eredmények ügyvezetésnek történő bemutatását követően, 2024 nyarán került sor.
A dm lényeges témái
A kettős lényegességi elemzés alapján a dm-csoport számára központi témákat azonosították és csoportosították újra. Egyes témák megmaradtak, mások az új szabályozási követelmények miatt kerültek be. Az ESRS-szabványok – a rövidítés az „European Sustainability Reporting Standards”, vagyis az Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Szabványok – három fő pillérre tagolódnak. Tartalmilag ezek a pillérek a környezetet, a társadalmat és a vállalatirányítást fedik le (angolul: Environmental, Social, Governance, röviden: ESG). A pillérek 10 témáját a dm „jövőképesség szélkereke” vizuális modelljéhez rendeltük hozzá. Ezek kiindulásként szolgálnak a dm-csoporton belüli stratégiák, célok és intézkedések továbbfejlesztéséhez. Az azonosított témákat a dm-csoport fokozatosan részstratégiákban és mérhető célokban dolgozza ki; a konkrét célokat az adott témákhoz kapcsolódó tervezési folyamatokban határozzák meg Az éves cél- és tervezési folyamat során az ügyvezetés ellenőrzi az előrehaladást, és szükség esetén módosításokat hajt végre.
.
- Vállalati filozófia
- Vásárlók
- Klíma és energia
- Erőforrások védelme és körforgásos gazdaság
- Biológiai sokféleség
- Vizek védelme
- Környezetszennyezés
- Saját munkaerő
- Munkatársak az értékláncban
- Társadalmi felelősségvállalás